Az egész úgy kezdődött, hogy átugrunk Guatemalába, hogy a határátlépéssel újrainduljon a 6 hónapos mexikói turista vízumunk. Amiből végül egy kéthetes, fantasztikus Mexikó – Guatemala – Mexikó körút kerekedett dzsungellel, maja piramisokkal, vulkánmászással és hajókázással Közép-Amerika legmélyebb taván.

Amikor hetekkel korábban Mexikóban a Csendes-óceán partján frissen szerzett, Guatemalában élő magyar ismerősünknek megemlítettük, hogy a határátlépésre készülünk, rögtön rávágta, hogy ha már megyünk, akkor az Atitlan tóig meg se álljunk, hiszen az a világ egyik legszebb helye. Na, de ha már arra járunk, akkor mi lenne, ha tennénk némi kitérőt Tikal felé, ami az egyik legjelentősebb maja romváros a magát a ...

A mexikói zenével kapcsolatosan - a Desperado című filmnek köszönhetően – általában a mariachi-k ugranak be mindenkinek, illetve talán még eszünkbe jut egy-két híresebb nemzetközi popsztár, mint például Carlos Santana vagy a Molotov zenekar.

Természetesen a mexikói zenei valóság ennél ezerszer változatosabb képet mutat. A teljesség igénye nélkül az alábbiakban prezentálunk egy kisebb zenei válogatást azokból a dalokból, amiket itt halottunk, esetleg megkedveltünk vagy éppenséggel már annyira „fájnak”, hogy szeretnénk másokkal is megosztani ezt az érzést. A gyűjtemény nagyobbik részével utazásaink közben találkoztunk először. Mexikóban a buszsofőrök ugyanis folyamatosan üvöltetik a helyi rádiókat, illetve ...

1943. február 20-án a Michoacán állambeli Dionisio Pulido-nak nagyon rossz napja volt. Épp a Parícutin falu határában lévő kukoricaföldjén dolgozott, amikor a természet úgy döntött, hogy az ő birtokán indítja el a legújabb hegyképződést. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy még időben észrevette a hasadást a fölben, amiből szürke füst és kénes szag áradt, s figyelmeztetni tudta a környék falvait.

Ezzel vette kezdetét a mexikói Parícutin, teljes nevén Parangaricutirimiquaro vulkán kilenc éves aktív pályafutása. A tűzhányó két év leforgása alatt elpusztította és lávával beterítette Paríkutin, illetve San Juan Parangaricutirimiquaro falvakat, ez utóbbiból csak a templom tornya, illetve a szentély maradt meg. 25 km ² -es ...

Vannak élmények, amikre az ember egy utazásból egész életében emlékezni fog. Mexikóból persze ezer látnivalói lehet(ne) ilyen, de szerintem az itteni kalandjaink jelentős része magához az utazáshoz kapcsolódik. Településről településre járva minden alkalommal kihívás és egyben élmény a helyi utazási lehetőségek felfedezése egy olyan országban, ahol simán találhatod magad akár egy 22 milliós megavárosban vagy éppen egy néhány ezres igazi „porfészekben”. Mindezek okán az alábbi bejegyzést a mexikói helyi közlekedéssel kapcsolatos tapasztalatainknak szenteljük, igyekezvén hasznos tudnivalókat is megosztani az errefelé kacsingatókkal.  

Kezdjük in medias res a nagyvárosi közlekedéssel és egyik kedvencünkkel, a mexikóvárosi ...

Az ígéret szép szó, úgyhogy – a tervezettnél hosszabb szünet után ugyan, de – íme, a kukorica mexikói konyhában elfoglalt helyét taglaló posztunk. Aminek megírását már csak azért sem halaszthatjuk tovább, mert több, mint három hónap itt tartózkodás után a napokban végre megtanultunk saját kezűleg tortilla-t (ejtsd: tortijja :-) készíteni! A tortilla egyébként a világ egyik legegyszerűbb étele, amit itt Mexikóban kenyérfélék helyett és köretként fogyasztanak szinte mindenhez, illetve időnként (jobb híján) evőeszköz gyanánt is szolgál. Amennyire egyszerű és jellegtelen ételnek tűnik a mexikói konyhával ismerkedők számára, annyira hozzá- és rá lehet szokni néhány hét alatt. De ne szaladjunk ennyire előre!

Hasonlóan ...

Mielőtt Mexikóba jöttünk, nem sok mindent tudtam az itteni indiánokról. A gimnáziumi tanulmányaim során a maják és az aztékok történelmét alig pár sorban ismertették, aztán valahogy az egyetemen (történelem szak) is elkerültük egymást az indiánokkal. Így, amikor elindultunk Mexikó felé, titkon reméltem, hogy beavatást nyerek az indiánok misztikus világába. Mexikóvárosba érkezve viszont kiderült, amit én misztikumnak hittem, az itt a poros hétköznapok része. Az utcák és a városrészek egykori azték uralkodók és isteneik neveit viselik, a sátras árusoknál olcsón lehet azték szimbólumos pólót, bögrét, kulcstartót vagy épp hamutálat venni. Az egész valahogy elveszítette a varázsát. Aztán, ahogy az elcsépelt kalandfilmekben ...

Nehéz lenne hosszabb ideig írni egy blogot Mexikóról anélkül, hogy a mexikói konyháról, az ételekről ne ejtenénk egy-két szót. Irtó vicces, hogy mind az otthoniak, mind a mexikóiak, akikkel szóba elegyedünk meglehetős gyakorisággal érdeklődnek az iránt, hogy vajon átestünk-e már a kötelező mexikói gyomorrontáson? Mindenkit megnyugtathatunk, hogy – bár előszeretettel étkezünk az utcán – egyelőre a hírhedt „mexikói vész” elkerült minket. Hogy így van, köszönhetjük a jó szerencsénknek, a vas-gyomrunknak (ami nincs) és annak is, hogy néhány szabályt azért igyekszünk betartani: csak olyan helyen eszünk, ahol sokan mások (főképpen helyiek) is, bőségesen használunk kézfertőtlenítőt és (talán a legfontosabb) mindig mindenre ...

Három nap pátzcuaro-i tartózkodás után a múlt héten úgy döntöttünk, hogy hosszabb időre itt maradunk és itt töltjük a Karácsonyt. A helybe nagyjából az első pillanatban beleszerettünk – az óceánpart romantikája és „képeslap-szépsége”, a nagyvárosok nyüzsgése után nagyon hamar itthon éreztük magunkat ebben a kis hegyi faluban. Az utcáin sétálgatva, akárha a Mátrában vagy a Pilisben járnánk. Az otthonos érzést csak fokozta a kilátás a környező hegyekre a szobánk ablakából, valamint a szállásunk kertjére árnyékot vető terebélyes fenyőfa.

A továbbutazás gondolatát akkor vágtuk végleg sutba, amikor itt létünk második napjának estéjén hazafelé menet feldíszített és kivilágított utcák fogadtak minket, a házak ...

A döntés, hogy utazunk - együtt, kb. fél évre és Mexikóba – valamikor 2014 augusztus közepén született meg. Innentől kezdve nagyjából két hónap össze-, fel- és kikészülési időnk volt az indulásig. Mivel a felkészüléssel kapcsolatos tudnivalók javát mi magunk is más utazós blogok-ból merítettük (hosszabb latin-amerikai utazásra indulóknak jó szívvel ajánljuk a http://clandestino.blog.hu/ és a http://panamericana.blog.hu/2011 /08/16/cucc_21 blogokat) ezekről most dióhéjban annyit, hogy beoltattuk magunkat az összes, Mexikóba utazóknak ajánlott védőoltással (egy rakás pénzbe került, de egy fokkal nyugodtabb a lelkünk), kötöttünk utasbiztosítást (szintén sok pénzen vásárolt viszonylagos nyugalom), összevásároltunk egy rakás ...